Az ayurvédikus gyógyászat a világ legrégebbi gyógymódja, amely körülbelül 5000 évvel ezelőtt Indiában alakult ki, és az aswagandha szinte a kezdetek óta része ennek a gyógymódnak. Szerezzünk tehát néhány információt a “gyógyászat anyjáról”, ahogy az Ayurvédát nevezik. Az Ayurveda egy ősi gyógyító rendszer, amely más elveken alapul, mint amit mi itt Európában és világszerte is ismerünk.
Az ájurvéda célja a betegségek eredetének kiderítése, gyógyítása és a betegség visszatérésének megakadályozása növények, aromaterápia és más technikák segítségével. A Védáknak nevezett ősi indiai könyvekben még azt is olvashatjuk, hogyan osztották fel az orvoslást Indiában, és ebből arra következtethetünk, hogy ezt az elvet hazánkban is alkalmazzák. Azt pedig, hogy ez a nyugati orvoslás alternatívája, az is bizonyítja, hogy az Egészségügyi Világszervezet holisztikus kezelési módként tiszteli, és az érvényes kezelési rendszerek közé sorolja.
Az Ashwagandha gyógyító hatásai Mezopotámiától Európáig
Már Mezopotámiában ismerték az Ashwagandha gyógyító hatását, és élvezettel fogyasztották. Leginkább afrodiziákumként használták, ahol a gyökerét őrölték és különböző italokhoz adták. Gyakran az Ashwagandha gyökeréből készült italt különböző rituálék, szertartások vagy esküvők alkalmával is kortyolgatták. Indiában szinte csodanövénynek tartják, és az indiaiak ma is nyugtatóként és antidepresszánsként használják.
Európát az ázsiai kontinenst felfedező utazók ismertették meg a legendás ájurvédikus növénnyel a 17. század körül. Erős afrodiziákumként hozták haza, de csak évekkel később fedezték fel, hogy ennél sokkal többet is rejt magában.